Simon Zoltán amatőr fotós ablakkiállítása

2018-at írtunk, amikor az össze-vissza (automata üzemmódban történő) kattogtatások kevésnek bizonyultak, szebb, tudatosabb fotókra vágytam. Beleástam magam a fényképezőgépem ,,titokzatos” világába, több oktató videóból próbáltam elsajátítani a számomra hasznosnak tűnő ismereteket. Minél jobban képeztem magam, annál világosabbá vált számomra, hogy mennyi mindent még nem tudok és csak rengeteg gyakorlással fogom elérni céljaimat. Képeim megosztásakor kaptam hideget, meleget, de ez vitt előre s próbáltam tanulni hibáimból. Nagy segítség számomra egyik példaképem irányelve: fedezd fel (próbáld meg mindenben megtalálni a szépet), alkoss (használd kreativitásod már a kép megálmodásakor) és inspirálj (meríts ötleteket fotóstársak műveiből és ösztönözz másokat is alkotásaiddal). Úgy tűnik, valami elindult: egy kedves követőmet annyira elragadta az egyik tájképem, hogy azon nyomban megfestette. Köszönet érte! Kérdezték, hogy mikor lesz kiállításom? Csak mosolyogtam…nekem kiállításom? S lám, az a nagy megtiszteltetés ért, hogy néhány képemet megoszthatom a nagyérdeművel. A pillanat gyönyöre mellett talán mégis a legnagyobb öröm számomra az, amikor követőim azt írják, hogy ,,sok örömet okoznak a képeid” vagy ,,sok embernek csodát varázsoltál!”. Kell ennél nagyobb elismerés?
Arra buzdítok mindenkit, hogy vigyázzon a környezetre, találja meg a benne rejlő csodát és bátran fényképezzen, mert fényképezni jó, s emlékeinkből az idő múlásával nem marad más hátra, csak néhány fotó és a szívünkbe zárt szeretet!

Üdvözlettel: Simon Zoltán