A rendszerváltás hajnalán érdekképviseleti, valamint helyi kulturális és közéleti szervező céllal alakult meg a Rákoshegyi Polgári Kör. Az önkormányzat az akkor éppen megüresedő egyik iskolai épületét – napközi, iskolai étkezde működött addig benne – adta használatba az egyesület részére, ám hamarosan kiderült, hogy azt az egyesület saját erőből fenntartani, működtetni nem tudja. A rákoshegyiek részéről felmerülő igényre Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata olyan határozattal válaszolt, mely lehetővé tette a közösségi ház megnyitását. 1998-ban közös összefogással, sok társadalmi munkával és természetesen önkormányzati beruházásként a régi iskolaépület belső átalakítása után, az akkori Dózsa Művelődési Ház intézményeként nyitotta meg kapuit a Rákoshegyi Közösségi Ház.  Történetét nem ismertethetjük a nélkül, hogy ne említenénk meg a kezdetektől 2015-ös nyugdíjazásáig az intézmény szerteágazó tevékenységét szervező Szabó Tiborné nevét.
A ház a kerület legfiatalabb és egyben legkisebb közművelődési intézménye. A kis befogadóképessége miatt bizonyos rendezvényeket (pl.: komolyzenei koncertek, díjátadó ünnepség) a szomszédos Baptista Imaházban rendeznek meg. A közösségi ház pedig helyet biztosít a Baptista Gyülekezet gyermekeinek tartott vasárnapi iskolának.

Az egyházi intézményeken túl jó kapcsolatot ápol számos civil szervezettel is. Ezek közül többüknek hivatalos székhelyéül is szolgál az intézmény. A tagokkal nemcsak klubnapokon, hanem rendezvényeinken is találkozhatunk. Az évek folyamán szorosabbá fűztük a helyi nevelési, oktatási intézményekkel való kapcsolatunkat is. Együttműködési megállapodást kötöttünk a Hétszínvirág Óvodával, a Czimra Gyula Iskolával közös szervezésben valósítjuk meg író–olvasó találkozóinkat, valamint aktív látogatói kiállításainknak.

A közösségi ház adott otthont a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaságnak (VFMT), melynek keretein belül 1999-ben alakult meg a Rákosmenti Irodalmi Műhely (RIM). Havonta műhelytalálkozón ismerkednek meg egymás műveivel, illetve társadalmi rendezvények aktív közreműködői. Vezetőjük, Albert Ferenc író, költő számos rendezvény házigazdája, moderátora. Irodalmi estekkel, könyvbemutatókkal gazdagítják a ház programját.  Másik művészeti csoportunk a Rákoshegyi Rezedák Dalkör Egyesület, kórusa rendszeres fellépője programjainknak. Vezetőjük Palojtay Érsek Ágnes dalénekes, karvezető.

A kerületrész polgári összetételű lakosságának kultúrafogyasztási szokásait a magas kultúraigény jellemzi. Így a fent említett irodalmi műsorok mellet kifejeződik az alkotó- és képzőművészeti, illetve a komolyzenei kívánalom. A változó társadalmi szokások, a kulturális innováció új kihívások elé állította a tagintézményt.  A közelmúltban beépített új településrészek fiatal, családi házas övezetében élőket is szeretnénk bekapcsolni a kulturális vérkeringésbe. Ezáltal igyekszünk eleget tenni a közösségi igénynek, programlehetőséget biztosítani az itt élőknek. Az elmúlt években nőtt az ismeretterjesztő előadások, családi rendezvények (kismesterségek udvara, jeles napokhoz kapcsolódó események) száma, ennek jól érzékelhető közösségépítő szerepe.

Egyik ilyen rendezvényünk, mely egyben a legnagyobb szabadtéri rendezvény, a Rákoshegyi Napok. Minden páros évben három-, páratlan évben pedig kétnapos. A közösségi ház megnyitásának évfordulója alkalmából megálmodott eseményre hagyományosan szeptember végén kerül sor. Első napján adják át a kerületrészi elismerést a „Rákoshegyért” Díjat. Szombati napját a már jól bevált programelemek alkotják, jórészt szórakoztató gyermek- és felnőtt programokkal, műsorokkal, valamint képző- vagy fotóművészeti kiállítás megnyitójával.  Vasárnap a Rákoshegyi Polgári Kör és a Lisieuxi-i Szent Teréz Plébánia szerevezésében a Rákoshegyi Búcsú jelenti a záróeseményt.