GRÓF VIGYÁZÓ SÁNDOR
„… ha fiam vagyonomról nem rendelkeznék és törvényes leszármazó hátrahagyása nélkül halna el: rendelem, hogy összes vagyonom … a Magyar Tudományos Akadémiára szálljon. A Gondviselés hosszú élettel ajándékozott meg. Még annak a kornak vagyok a szülöttje, melyben Széchenyi István és munkatársai lerakták a mai Magyarország alapjait. Rendíthetetlen meggyőződésem, hogy az európai színvonalon álló s emellett minden ízében magyar kultúra Magyarország és a magyar nemzet fennmaradásának legbiztosabb záloga. Ez okból a fenti eshetőségre egész vagyonomat a magyar nemzeti kultúra szolgálatába kívánom állítani, mely célt első magyar tudományos intézetünk útján vélem leginkább elérhetőnek…”
Azzal, hogy vagyonát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta, Vigyázó Sándor gróf örök időkre beírta nevét a magyar művelődés történetébe, a magyar történelembe. Családja Veszprém megyéből származó, gyakran polgári foglalkozásokat is űző köznemesi család volt. Már apja, Vigyázó Antal (1793–1861) is neves műgyűjtő, gazdag könyvtárral rendelkezett, amelyet utazásai során gyarapított. Nagyberkiben vásárolt magának kastélyt. Sándor (1825–1921) fia személyében érte el a család a legmagasabb rangot. 1885-ben királyi kamarási címet kapott I. Ferenc Józseftől, 1895. június 25-én pedig Bécsben az uralkodó bojári Vigyázó Sándor kamarás és nagybirtokosnak, báró Podmaniczky Zsuzsannától született Ferenc nevű fiának, továbbá Jozefa (Józsa) nevű leányának a gazdasági téren kifejtett szorgalmáért, régi nemesi előneve megtartása mellett, magyar grófi rangot, címert, valamint örökös főrendházi tagsági jogot adományozott. Báró Podmaniczky Zsuzsanna aszódi báró Podmaniczky János és felesége, hódosi Hódossy Mária házasságából született 1838-ban. A bárónő 1858-ban apja tiltakozása ellenére házasságot kötött Koppély (1867-től taktaharkányi Harkányi) Frigyessel, azonban 1863-ban különköltözött férjétől. 1864-ben találkozott Vigyázó Sándorral, 1866-ban eljegyezték egymást, de mivel elválnia csak 1872-ben sikerült, 1873-ban kötötték meg a házasságot. Podmaniczky Zsuzsannának és Vigyázó Sándornak három gyermeke született. Vigyázó Jozefa még a házasságkötés előtt, 1868-ban, 1874-ben Vigyázó Ferenc, majd 1875-ben ifjabb Vigyázó Sándor. Ő 1894-ben meghalt. A megmaradt fiú, gróf Vigyázó Ferenc apja végrendeletét tiszteletben tartva, 1928-ban bekövetkezett halála után a teljes vagyont a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta, amely így anyagilag is önállósodni tudott. A kastély épületében a végrendelkezésnek megfelelően, 1835-ben az akadémia megnyitotta a Báró Podmaniczky és gróf Vigyázó Családi Múzeumot, amely 1944-ig működött itt.