Skip to main content

Bemutatkozás

Kevesen tudják, hogy az első, Dózsa György nevére hallgató kulturális intézmény Rákosmentén a rákoscsabai, volt Mácsovics vendéglő épületében, a Kossuth utca 111-ben, működött, 1949-től. Ez volt a Dózsa György Kultúrotthon, majd az ötvenes évek második felétől a Dózsa György Művelődési Otthon. (Az épület a mai Péceli úton, az RTK pályával szemközt volt.)

Rákosmente központi művelődési intézményében volt egy 300 fős színházterem, letéti könyvtárhelyiség, klubszoba, és az ezeket kiszolgáló helyiségek. Művészeti csoportoknak, köröknek, kluboknak is helyt adott. Színjátszó kör, ifjúsági klub, versbarátok köre működött falai között. Havonta több alkalommal színházi, zenés előadásokat rendeztek, vasárnaponként gyermekműsorokat, táncos esteket, kiállításokat szerveztek. Iskolák, illetve állami, társadalmi rendezvények lebonyolítása is feladatuk volt. Az épület 1959-ben életveszélyessé vált s emiatt bezárták, a Dózsa György nevét viselő intézmény pedig átköltözött Rákosligetre. 1960-tól a nyolcvanas évekig, hosszabb, rövidebb ideig több közművelődési, szórakoztató intézmény működött Rákoscsabán. Az 1990-es évekre azonban ezek elsorvadtak.

A Rákoscsabai Közösségi Házat 1997. augusztus 1-jével alapította Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának képviselőtestülete.  A közösségi ház – korábban községháza, majd iskola – működése 1998 márciusától számítható. Szakmai vezetését első igazgatóként Pájer Ildikó végezte. 1998. szeptember 25-én rendezték meg az első nagyszabású képző- és iparművészeti kiállítást a Rákoscsabához kötődő hivatásos és amatőrművészek alkotásaiból. B. Szetlik Ildikó ötvös – aranyműves, Boldizsár Ildikó keramikus, Csorba Katalin szobrászművész, Ilosfai Krisztián festőművész, Kukucska János grafikus, Mecseki Hargita szobrászművész, Radnai Mária bőrtárgy tervező, Szetlik Péter fotográfus, Tarjáni Simkovics Jenő grafikusművész, Tóth József fafaragó, Tömpe Emőke keramikus és Veres Kata üvegműves alkotásait tekinthették meg Rákoscsaba és a kerület lakói.

Már az első öt évben is több klub megalakult és működött, illetve ma is működik.

A Rákoscsabai Közösségi Házban – működésének kezdetétől –, külön teremben működött a Rákoscsabai Polgári Kör, amely kezdetben több, saját rendezésű, – főleg helytörténeti – kiállítással is hozzájárult az intézményben zajló programok palettájának színesítéséhez. A Rákoscsabai Helytörténeti Gyűjtemény és az Erdős Renée Ház egyesüléséig (2004-ig), a ház egyik emeleti szobájában helyezték el a helytörténeti gyűjteményt alkotó dokumentumanyagot is.

2008-tól Kecskeméti József vezette a házat. Ekkortól helyet kapott itt egy önkormányzati ügyfélszolgálat iroda is, mely segítette a helyi polgárok ügyeinek gyorsabb és szakszerűbb ügyintézését. Ekkor indultak a Csabai Művészeti Szalon rendezvényei is, amely a rákosmenti hivatásos és amatőrművészek fóruma volt. Ezeknek otthont adó kiállítóterem, ma is több tárlat megrendezésére ad lehetőséget. 2009-ben az önkormányzat és a csabai képviselők támogatásával rendezték a kertet, a játszóteret, amely szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas lett. Azóta itt komoly- és könnyűzenei koncerteket, baráti partikat is rendeznek.

2011-ben változtak Rákosmente művelődési intézményeinek szervezeti keretei. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a Vigyázó Sándor Művelődési Ház keretébe vonta össze az addig önálló Csekovszky Árpád Művelődési Házat, a Rákoskerti Művelődési Házat, a Rákoscsabai Közösségi Házat, a Rákoshegyi Közösségi Házat és az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjteményt és Kiállítótermet. A Vigyázó Sándor Művelődési Központ és tagintézményei integrált művelődési intézményként működnek, és látják el közművelődési feladataikat.