Skip to main content

Az intézményhálózatról

Rákosmente közművelődési intézményeinek alakulása Rákosmentének, azaz Budapest XVII. kerületének az első „művelődési központja” a rákoscsabai Mácsovics vendéglő épületében már 1949-től működő Dózsa György Kultúrotthon lett. A csabai intézmény az ötvenes évek második felétől Dózsa György Művelődési Otthon névvel várta a közönségét. Az épület a mai Péceli úton, az RTK-pályával szemközt állt. 1962. december 15-én azután, hosszadalmas tervezési, kivitelezési munkálatokat követően ünnepélyes keretek között átadhatták a kerület központi kulturális intézményét, a Dózsa György Művelődési Házat, a mai Vigyázó Sándor Művelődési Központ elődjét.
A kezdetekben, 1963-tól csak a két korábbi művelődési intézmény, a rákoskerti (volt Kollár vendéglő) és a rákosligeti tartozott a Dózsa szervezetébe, azonban törekedtek minden településrészen „művelődési klubokat” létrehozni. Rákoscsabán 1965-ben az Edző tér 4. szám alatti rákoscsabai pártház egy részét engedték át klubfoglalkozások céljára, 1966 májusában ennek a hivatalos elnevezése már Rákoscsabai Művelődési Klub. 1971-ben nyílt meg a Rákoshegyi Művelődési Klub (Szabadság – ma Baross – utca 20.), majd 1974-ben a Micsurin Ifjúsági Klub (Micsurin– ma Naplás – út 69.) és a Diadal úti Művelődési Klub (Diadal út 114.). 1977-ben kiemelkedő esemény volt a Lemberg utcai szabadidőközpont átadása.
A Dózsa György Művelődési Ház neve az 1979-es Szervezeti és Működési Szabályzatban már Dózsa György Művelődési Központ. 1990-ben a Dózsa György Művelődési Központnak öt intézménye volt, közülük három működött külső helyszínen: a Rákoskerti Művelődési Klub (ez már a mai épület), a rákosligeti Művelődési Közösségek Háza (a Polgári Kör), a Képzőművészeti Emlékház (Laborcz-ház); kettő pedig saját épületében: a Propaganda és Információs Iroda (főleg színházjegyek eladásával foglalkoztak) és a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény.
A rendszerváltozás során aztán a „Központból” újra „Ház” lett, míg a Rákoskerti Művelődési Klub és a Rákosligeti Közösségi Ház önálló igazgatót kapott, s ugyanígy jártak el pár év múlva az újonnan megalakuló Rákoscsabai Közösségi Ház esetében is, hivatkozva az egyes településrészek eltérő hagyományaira, kultúrafogyasztási szokásaira. Egyedül a Rákoshegyi Közösségi Ház működött a Dózsa égisze alatt.
2008. szeptember 6-án a Dózsa György névtől búcsúzott az intézmény, és felvette Vigyázó Sándor nevét.
2011-ben alapvetően megváltoztak Rákosmente művelődési intézményeinek szervezeti keretei. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a Vigyázó Sándor Művelődési Ház keretébe vonta össze az addig önálló Csekovszky Árpád Művelődési Házat, a Rákoskerti Művelődési Házat, a Rákoscsabai Közösségi Házat, az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjteményt és Kiállítótermet, illetve a kötelék tagja maradt a Rákoshegyi Közösségi Ház is. A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményei integrált művelődési intézményként működnek és látják el közművelődési feladataikat. (Szerk.: Ádám Ferenc)