Kevesen tudják, hogy az első, Dózsa György nevére hallgató kulturális intézmény Rákosmentén, a rákoscsabai volt Mácsovics vendéglő épületében, a Kossuth utca 111.-ben működött 1949-től. Ez volt a Dózsa György Kultúrotthon, majd az ötvenes évek második felétől a Dózsa György Művelődési Otthon. (Az épület a mai Péceli úton, az RTK-pályával szemközt volt.)
Rákosmente központi művelődési intézményében volt egy 300 fős színházterem, letéti könyvtárhelyiség, klubszoba és az ezeket kiszolgáló helyiségek. Művészeti csoportoknak, köröknek, kluboknak is helyt adott. Színjátszó kör, ifjúsági klub, versbarátok köre működött falai között. Havonta több alkalommal színházi, zenés előadásokat rendeztek, vasárnaponként gyermekműsorokat, táncos esteket, kiállításokat szerveztek. Iskolák, illetve állami, társadalmi rendezvények lebonyolítása is feladatuk volt. Az épület 1959-ben életveszélyessé vált, s emiatt bezárták, a Dózsa György nevét viselő intézmény pedig átköltözött Rákosligetre. 1960-tól a nyolcvanas évekig hosszabb-rövidebb ideig több közművelődési, szórakoztató intézmény működött Rákoscsabán. Az 1990-es évekre azonban ezek megszűntek.
A Rákoscsabai Közösségi Házat 1997. augusztus 1-jével alapította Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete. A közösségi ház – korábban községháza, majd iskola – működése 1998 márciusától számítható. Szakmai vezetését első igazgatóként Pájer Ildikó látta el. 1998. szeptember 25-én rendezték meg az első nagyszabású képző- és iparművészeti kiállítást a Rákoscsabához kötődő hivatásos és amatőr művészek alkotásaiból: B. Szetlik Ildikó ötvös-aranyműves, Boldizsár Ildikó keramikus, Csorba Katalin szobrászművész, Ilosfai Krisztián festőművész, Kukucska János grafikus, Mecseki Hargita szobrászművész, Radnai Mária bőrtárgytervező, Szetlik Péter fotográfus, Tarjáni Simkovics Jenő grafikusművész, Tóth József fafaragó, Tömpe Emőke keramikus és Veres Kata üvegműves alkotásait tekinthették meg az érdeklődők.
Már az első öt évben is több klub alakult meg és működött, ezek közül több ma is működik. Ilyen például a Bohém Asztaltársaság, ahol amatőr írók, költők járnak össze, de itt alakult meg a Rotunda énekegyüttes és a Harmónia női kar is.
A Rákoscsabai Közösségi Házban – már a kezdetektől fogva – külön teremben működik a Rákoscsabai Polgári Kör, amely kezdetben több, saját rendezésű – főleg helytörténeti – kiállítással is hozzájárult az intézményben zajló programok palettájának színesítéséhez. A Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény és az Erdős Renée Ház egyesüléséig (2004-ig), a ház egyik emeleti szobájában helyezték el a helytörténeti gyűjteményt alkotó dokumentumanyagot is.
A házat 2008-tól Kecskeméti József vezette. Ekkortól rendezte programjait a Csabai Művészeti Szalon, amely a rákosmenti hivatásos és amatőr művészek fóruma volt. Az akkor rendezvényeiknek otthont adó kiállítóterem ma is tárlatok bemutatására szolgál. 2009-ben az önkormányzat és a csabai képviselők támogatásával rendezték a kertet, a játszóteret, ami szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas lett. Azóta komoly- és könnyűzenei koncerteket, baráti összejöveteleket is rendeznek itt.
2011-ben változtak Rákosmente művelődési intézményeinek szervezeti keretei. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a Vigyázó Sándor Művelődési Ház keretébe vonta össze az addig önálló Csekovszky Árpád Művelődési Házat, a Rákoskerti Művelődési Házat, a Rákoscsabai Közösségi Házat és az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjteményt és Kiállítótermet (a Rákoshegyi Közösségi Ház addig is a Vigyázó igazgatása alá tartozott). A Vigyázó Sándor Művelődési Központ és Tagintézményei azóta integrált művelődési intézményként működnek, és látják el közművelődési feladataikat.
