A mai Rákosmente leggazdagabb hagyományokkal rendelkező közművelődési-szórakoztató intézményének változatos történetét jól jellemzi, ha felsoroljuk azokat a neveket, amelyekre az elmúlt bő száz év folyamán hallgatott. Az 1900. év elején már működő házat akkor Polgári Körnek hívták, aztán 1945-től előbb Munkás Otthon, majd Demokrata Kör, 1948-tól KÖZÉRT Kultúrotthon, 1960 környékén Rákosligeti Művelődési Otthon, 1960 és 1962 között Dózsa György Művelődési Otthon, 1963-tól Rákosligeti Művelődési Klub, 1990-91-ben Művelődési Közösségek Háza néven említik a programfüzetek, 1991-től Rákosligeti Közösségi Ház, majd 1998-tól máig Csekovszky Árpád Művelődési Ház. Ha hozzászámolnánk, hogy a Dózsa György Művelődési Ház felépülése után a köznyelv sokáig csak „Kisdózsa” néven emlegette, akkor ez összesen tizenegy név. Átlagolva: tízévenként átnevezték!
Az épületet 1899. május 11-én kezdték építeni, és nagyjából az év végére készült el. Eredetileg is közösségi-művelődési háznak épült, építtetője vélhetően a helyi Polgári Kör volt. Rendeltetésénél fogva kezdettől a helyi közösségi élet egyik központjaként funkcionált, 1900. február 24-én már bált rendeztek nagytermében, ahol egy színpad is helyet foglalt.
Az 1940-es évek második feléig természetesen a helyi polgári egyesülések működtették, de közvetlenül a második világháború után már a „demokratikus” pártok szerepeltek leginkább a falai között, hogy aztán, mint KÖZÉRT Kultúrotthon, már az új rendszer követelményeinek feleljen meg. De volt itt hadianyag raktár (1944-ben) és iskolai tornaterem is (a hetvenes-nyolcvanas években).
1960–1962-ig – a rákoscsabai Dózsa Kultúrotthon bezárásától a rákoskeresztúri Dózsa Művelődési Ház megnyitásáig – a kerület központi kulturális intézménye volt. A rákosligeti intézményben 1991. december 7-én, a szükséges felújítási munkák után játszóházzal, gyermekműsorokkal és az Old Boys együttes koncertjével nyílt meg a Rákosligeti Közösségi Ház. A felújítási munkálatokkal párhuzamosan újraindultak a tanfolyamok, klubok, közművelődési programok.
Az intézmény életében egyre nagyobb szerepet vállaltak a megalakuló civil szerveződések: 1992-től a Csaba-Ligeti Polgári Kör, majd 1995-től a Rákosligeti Polgári Kör.
1993-tól Rákosligeti Művészeti Napok címmel rendeztek – főleg zenei, képzőművészeti és színházi programokból álló – rendezvénysorozatot.
1992-ben újították fel a nagytermet, és építtették a jelenlegi színpadot, amelyet Gregor József, rákosligeti születésű operaénekes önálló dalesttel avatott fel szeptember 17-én. Rendszeressé váltak a Művészeti Szalon rendezvényei is.
1998 óta az egy évvel korábban elhunyt, jeles rákosligeti közéleti személyiségnek (korábban tanácstag is volt, majd a Csaba-Liget Polgári Kör vezetője), a kiváló, Munkácsy-díjas keramikusművésznek nevét felvéve Csekovszky Árpád Művelődési Ház elnevezéssel működik az intézmény. A névadó művész a ház külső falán felavatott, domborműves emléktábláját Ács József szobrászművész készítette el.
Hosszú ideig egyik legeredményesebb programjuk a rock-blues klub volt, ahol rendszeresen fellépett többek között a Quimby együttes, a Deák Bill Band vagy a Pál Utcai Fiúk.
2005-től a munkaerőpiac kihívásaira reagálva olyan tanfolyamok (számítógép-kezelői, gépírás, vagyonőri) indultak, melyek segítették az embereket a munkahelyek megszerzésében, megtartásában.
2007-ben a Csekovszky Árpád Művelődési Ház adott otthont az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem könyvbemutatójának, amelyen dr. Dombóvári Antal „Rákosliget története 1907–1950” című munkáját ismertették. A kiadvány Rákosliget önálló nagyközséggé válásának centenáriumára jelent meg.
A már hagyományosnak mondható Csekovszky Művészeti Napok, Ligeti Csalamádé, Rákosligeti Filmklub, valamint a szabadtéri Liget Piknik és Aranykút Fesztivál rendezvényei népszerűek a látogatók körében. A Shadows Hungary Band és a Gesarol rendszeres fellépői a művelődési háznak.
Fiatalok elsősorban a tanfolyamokat, míg az idősebb korosztály a klubfoglalkozásokat látogatja rendszeresen.