A mai Rákosmente leggazdagabb hagyományokkal rendelkező közművelődési-szórakoztató intézményének változatos történetét jól jellemzi, ha felsoroljuk azokat a neveket, amelyekre az elmúlt bő száz év folyamán hallgatott. Az 1900. év elején már működő házat akkor Polgári Körnek hívták, aztán 1945-től előbb Munkás Otthon, majd a Demokrata Kör, 1948-tól KÖZÉRT Kultúrotthon, 1960 környékén Rákosligeti Művelődési Otthon, 1960 és 1962 között Dózsa György Művelődési Otthon, 1963-tól Rákosligeti Művelődési Klub, 1990-91-ben Művelődési Közösségek Háza néven említik a programfüzetek, 1991-től Rákosligeti Közösségi Ház, majd 1998-tól máig Csekovszky Árpád Művelődési Ház. Ha hozzászámolnánk, hogy a Dózsa György Művelődési Ház felépülése után a köznyelv sokáig csak „Kisdózsa” néven emlegette, akkor ez összesen tizenegy név.
Az épületet 1899. május 11-én kezdték építeni, és nagyjából az év végére készült el. Eredetileg is közösségi-művelődési háznak épült, építtetője vélhetően a helyi polgári kör volt. Az 1940-es évek második feléig a helyi polgári egyesülések működtették, de közvetlenül a második világháború után már a „demokratikus” pártok szerepeltek leginkább a falai között, hogy aztán mint KÖZÉRT Kultúrotthon már az új rendszer követelményeinek feleljen meg.
De volt itt hadianyagraktár (1944-ben) és iskolai tornaterem is (a hetvenes-nyolcvanas években). 1960–1962-ig, a rákoscsabai Dózsa Kultúrotthon bezárásától a rákoskeresztúri Dózsa Művelődési Ház megnyitásáig a kerület központi kulturális intézménye volt. A rákosligeti intézményben 1991. december 7-én, a szükséges felújítási munkák után játszóházzal, gyermekműsorokkal és az Old Boys együttes koncertjével nyílt meg a Rákosligeti Közösségi Ház. A felújítási munkálatokkal párhuzamosan újraindultak a tanfolyamok, klubok, közművelődési programok.
Az intézmény életében egyre nagyobb szerepet vállaltak a megalakuló civil szerveződések: 1992-től a Csaba-Ligeti Polgári Kör, majd 1995-től a Rákosligeti Polgári Kör. 1993-tól Rákosligeti Művészeti Napok címmel rendeztek – főleg zenei, képzőművészeti és színházi programokból álló – rendezvénysorozatot. 1992-ben újították fel a nagytermet és építették a jelenlegi színpadot, amit Gregor József, rákosligeti születésű operaénekes önálló dalesttel avatott fel szeptember 17-én. Rendszeressé váltak a Művészeti Szalon rendezvényei.
1998 óta az egy évvel korábban elhunyt, jeles, rákosligeti közéleti személyiség (korábban tanácstag is volt, majd a Csaba-Liget Polgári Kör vezetője), a kiváló, Munkácsy-díjas keramikusművész nevét felvéve, Csekovszky Árpád Művelődési Ház elnevezéssel működik az intézmény. A névadónak a ház külső falán felavatott, domborműves emléktábláját Ács József szobrászművész készítette el.
Hosszú ideig az egyik legeredményesebb programuk a rock-blues klub volt, ahol többek között rendszeresen fellépett a Quimby együttes, a Deák Bill Band és a Pál Utcai Fiúk. 2005-től a munkaerőpiac kihívásaira reagálva, olyan tanfolyamok indultak (számítógép-kezelői, gépírás, vagyonőr), amelyek segítették az embereket a munkahelyek megszerzésében, megtartásában. 2007-ben a Csekovszky Árpád Művelődési Ház adott otthont az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem könyvbemutatójának, amelyen dr. Dombóvári Antal „Rákosliget története 1907–1950” című munkáját ismertették. A kiadvány Rákosliget önálló nagyközséggé válásának centenáriumára jelent meg.
Az utóbbi években a már hagyományosnak mondható Csekovszky Művészeti Napok, Ligeti Csalamádé, Rákosligeti Filmklub, valamint a szabadtéri Liget Piknik és Aranykút Fesztivál rendezvényei népszerűvé váltak a látogatók körében. A Shadows Hungary Band és a Gesarol rendszeres fellépője a művelődési háznak. A fiatalok elsősorban tanfolyamokat, míg az idősebb korosztály a klubfoglalkozásokat látogatja rendszeresen. A művelődési ház közös programokat is megvalósít a Maros Mozival.
1172 Budapest-Rákosliget, XVI. utca 1.
Látogatható: telefonon történő egyeztetés után.
Telefon:
+36 1 257 9482
+36 1 951 1505
+36 20 299 2624
e-mail: kiallitohaz@csekovszky.hu
web: http://www.csekovszky.hu/
Megközelíthető: az Örs vezér terétől a 276E, Kőbánya-Kispestről a 98, Rákoskeresztúrról a 198 jelzésű busszal Rákosliget, Hősök tere megállóig. A Keleti pályaudvarról a Hatvan irányába közlekedő vonattal Rákosliget vasúti megállóig.
Bemutatás:
Rákosliget kertvárosi település Budapest keleti, legkülső kerületében, amely vidékies jellegű nyugalmat biztosít az itt élőknek. A Ferihegyi út és a XVI. utca sarkán álló épületet kertjével együtt tömör falú kerítés veszi körül, ami fölé néhány fa dús lombja magasodik. Ez a környezet is jelzi, hogy Csekovszky Árpád, a magyar kerámiaszobrászat kiemelkedő alakja, akit mind belföldön jelentős díjakkal, mind külföldön komoly szakmai elismerésekkel tüntettek ki, és aki negyven éven át oktatott a Magyar Iparművészeti Egyetemen, az alkotáshoz a magány békéjét, nyugalmát kereste, és itt, ebben a bensőséges zártságban találta meg.
Rákosligeti otthona s mellette, a kertben álló, 1962-ben épített műterme volt az a hely, ahová mindig visszahúzódott, itt regenerálódott a szakmai közélet, az oktatásügy nemegyszer hangos csatái után. Itt alkotta nagy murális műveit, kisplasztikáit, festményeit. Az agyagszalagból épített plasztikák, amelyek emberi vagy állati alakokat formáltak, vagy tektonikus szerkezetekké kapcsolódtak, először a műterem polcaira kerültek, majd a kert pázsitjára, egy-egy fa alá vagy a téglakerítés belső galériájában helyezte el a Mester.
Alkotásai fokozatosan a Csekovszky család egész életterének szoros, nélkülözhetetlen részeit képezték, és tanúi lettek minden családi eseménynek. A mester otthonához való kötődését, valamint művészi hagyatéka együtt tartásának igényét tiszteletben tartva családja, a XVII. kerületi önkormányzat erkölcsi és anyagi támogatásával az egykori műtermet átalakítva háromszintes kiállítóházat hozott létre. Itt és a ház kertjében állandó kiállítás keretében tekinthető meg az alkotó 320 műve, valamint az alkotás hangulatát őrzi az eredeti állapotnak megfelelően berendezett műhelysarok, ezenkívül a látogatók néhány film segítségével munka közben láthatják magát a Mestert is.
Csekovszky Árpád művészi hagyatéka több mint 1800 alkotásból áll (plasztikák, murális tervek, grafikák és festmények), a bemutatott műveket a család szakértők bevonásával úgy válogatta ki, hogy az az életmű karakterének teljes keresztmetszetét képviselje. Ez a gyűjtemény, mely a magyar kulturális örökség részének apró, de fontos gyöngyszemét képviseli – mint a magyar kerámiaművészet egyedülállóan egyben fellelhető hagyatéka – a kiállítóházban méltó elhelyezést kapott.
Albrecht Júlia
