Skip to main content

Az intézményhálózatról

Rákosmente közművelődési intézményeinek alakulása Rákosmentének, azaz Budapest XVII. kerületének az első „művelődési központja” a rákoscsabai Mácsovics vendéglő épületében már 1949-től működő Dózsa György Kultúrotthon lett. A csabai intézmény az ötvenes évek második felétől Dózsa György Művelődési Otthon névvel várta a közönségét. Az épület a mai Péceli úton, az RTK pályával szemközt állt. 1962. december 15-én azután, hosszadalmas tervezési, kivitelezési munkálatokat követően végre ünnepélyes keretek között átadhatták a kerület központi kulturális intézményét, a Dózsa György Művelődési Házat, a mai Vigyázó Sándor Művelődési Ház elődjét.
Kezdetkor, 1963-tól csak a két korábbi művelődési intézmény, a rákoskerti (a volt Kollár vendéglő) és a rákosligeti tartozott a Dózsa szervezetébe, azonban törekedtek minden településrészen „művelődési klubokat” létrehozni. Rákoscsabán, 1965-ben az Edző tér 4. szám alatti rákoscsabai pártház egy részét engedték át klubfoglalkozások céljára, 1966 májusában ennek a hivatalos elnevezése már Rákoscsabai Művelődési Klub. 1971-ben nyílt meg a Rákoshegyi Művelődési Klub (Szabadság – ma Baross – u. 20.), majd 1974-ben a Micsurin Ifjúsági Klub (Micsurin– ma Naplás – út 69.) és a Diadal úti Művelődési Klub (Diadal út 114.). 1977-ben kiemelkedő esemény volt a Lemberg utcai Szabadidő Központ átadása.
A Dózsa György Művelődési Ház neve az 1979-es Szervezeti és Működési Szabályzatban már Dózsa György Művelődési Központ. 1990-ben a Dózsa György Művelődési Központnak öt intézménye volt, közülük három működött külső helyszínen: a Rákoskerti Művelődési Klub, (ez már a mai épület), és a rákosligeti Művelődési Közösségek Háza, (a Polgári Kör), a Képzőművészeti Emlékház (Laborcz Ház); kettő pedig saját épületében: a Propaganda és Információs Iroda (főleg színházjegyek eladásával foglalkoztak) és a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény.
A rendszerváltozás során aztán a „Központból” újra „Ház” lett, míg a Rákoskerti Művelődési Klub és a Rákosligeti Közösségi Ház önálló igazgatót kapott, s ugyanígy jártak el a pár év múlva az újonnan megalakuló rákoshegyi és rákoscsabai közösségi házak esetében is, hivatkozva az egyes településrészek eltérő hagyományaira, kultúrafogyasztási szokásaira. 2008. szeptember 6-án pedig a Dózsa György névtől is végleg elbúcsúzott az intézmény. A Vigyázó Sándor Művelődési Ház nevet vette fel.
2011-ben ismét változtak Rákosmente művelődési intézményeinek szervezeti keretei. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a Vigyázó Sándor Művelődési Ház keretébe vonta össze az addig önálló Csekovszky Árpád Művelődési Házat, a Rákoskerti Művelődési Házat, a Rákoscsabai Közösségi Házat, a Rákoshegyi Közösségi Házat és az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjteményt és Kiállítótermet. A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményei integrált művelődési intézményként működnek, és látják el közművelődési feladataikat. /szerk.: Ádám Ferenc/